Tájékoztató építményadó és telekadó bevezetéséről

Tisztelt Adózó!

 

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv) felhatalmazása alapján a Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 33/2025.(XI.28.) önkormányzati rendeletével 2026. január 1-i hatállyal építményadó és telekadó bevezetéséről döntött.

 

A telekadó tárgya a telek, telekrész. Alanya az, aki a naptári év első napján a tulajdonos. Az építményadó tárgya a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület (együttesen építmény). Alanya az, aki a naptári év első napján a tulajdonos. Itt fontos megjegyezni, hogy egy adótárgyat nem lehet két adónemmel sújtani, így magánszemélyek esetén megmarad a kommunális adó, azonban nem természetes személyeknél az építmény- és telekadó kerül alkalmazásra a város illetékességi területén.

 

A telekadó alapja a telek négyzetméterben számított alapterülete.

Az adó éves mértéke

a) belterületen elhelyezkedő telek esetében 18,-Ft/m2

b) a mindenkori helyi építési szabályzatban foglalt általános ipari, GIP és VT területén lévő telek esetében 5,-Ft/m2

c) külterületen elhelyezkedő telek esetében 2,-Ft/m2.

 

Az építményadó alapja: az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete:

Az építményadó éves mértéke: 

a) belterületen elhelyezkedő építmény esetében 50,-Ft/m2/év

b) nem magánszemély tulajdonában lévő lakás esetén: 38 Ft/ m2/év;

c) külterületen elhelyezkedő építmény esetében 38,-Ft/m2/év

d) egyéb nem lakás céljára szolgáló épület, valamint a nem magánszemély tulajdonában lévő, illetve magánszemély tulajdonában lévő, de bérbeadás útján hasznosított nem lakás céljára szolgáló épület esetén: 18 Ft/ m2/év.

 

Mind a Htv. és az önkormányzati rendelet is nyújt mentességeket.

További részletek a mellékelt PDF fájlban olvashatók.

 

A hatályos rendelet elérhető: https://or.njt.hu/eli/732792/r/2025/33

 

Kérjük, hogy tájékozódjanak a részletekről, további kérdéseikkel forduljanak bizalommal a hivatalhoz!

 

Köszönjük megértésüket!

 

Czucziné Keresztes Anita

Túrkeve Város Jegyzője

 

 

Tájékoztató építményadó és telekadó bevezetéséről

Tisztelt Adózó!

 

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv) felhatalmazása alapján a Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 33/2025.(XI.28.) önkormányzati rendeletével 2026. január 1-i hatállyal építményadó és telekadó bevezetéséről döntött.

 

A telekadó tárgya a telek, telekrész. Alanya az, aki a naptári év első napján a tulajdonos. Az építményadó tárgya a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület (együttesen építmény). Alanya az, aki a naptári év első napján a tulajdonos. Itt fontos megjegyezni, hogy egy adótárgyat nem lehet két adónemmel sújtani, így magánszemélyek esetén megmarad a kommunális adó, azonban nem természetes személyeknél az építmény- és telekadó kerül alkalmazásra a város illetékességi területén.

 

A telekadó alapja a telek négyzetméterben számított alapterülete.

Az adó éves mértéke

a) belterületen elhelyezkedő telek esetében 18,-Ft/m2

b) a mindenkori helyi építési szabályzatban foglalt általános ipari, GIP és VT területén lévő telek esetében 5,-Ft/m2

c) külterületen elhelyezkedő telek esetében 2,-Ft/m2.

 

Az építményadó alapja: az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete:

Az építményadó éves mértéke:

a) belterületen elhelyezkedő építmény esetében 50,-Ft/m2/év

b) nem magánszemély tulajdonában lévő lakás esetén: 38 Ft/ m2/év;

c) külterületen elhelyezkedő építmény esetében 38,-Ft/m2/év

d) egyéb nem lakás céljára szolgáló épület, valamint a nem magánszemély tulajdonában lévő, illetve magánszemély tulajdonában lévő, de bérbeadás útján hasznosított nem lakás céljára szolgáló épület esetén: 18 Ft/ m2/év.

 

Mind a Htv. és az önkormányzati rendelet is nyújt mentességeket.

További részletek a mellékelt PDF fájlban olvashatók.

 

A hatályos rendelet elérhető: https://or.njt.hu/eli/732792/r/2025/33

 

Kérjük, hogy tájékozódjanak a részletekről, további kérdéseikkel forduljanak bizalommal a hivatalhoz!

 

Köszönjük megértésüket!

 

Czucziné Keresztes Anita

Túrkeve Város Jegyzője

 

 

 

Tájékoztató telekadó bevalláshoz

Tisztelt Adózó!

 

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv) felhatalmazása alapján a Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 33/2025.(XI.28.) önkormányzati rendeletével 2026. január 1-i hatállyal építményadó és telekadó bevezetéséről döntött.

A telekadó tárgya a telek, telekrész. Alanya az, aki a naptári év első napján a tulajdonos. Itt fontos megjegyezni, hogy egy adótárgyat nem lehet két adónemmel sújtani, így magánszemélyek esetén megmarad a kommunális adó, azonban jogi személyeknél a telekadó kerül alkalmazásra a város illetékességi területén.

 

A törvény 52. § 16. pontja értelmében teleknek minősül az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület, ide nem értve

a) a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll;

b) a külterületen fekvő termőföldet;

c) a tanyát;

d) a közút területét;

e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet;

f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet;

g) a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény szerinti víztározó, bányató területét;

h) az erdőt;

i) az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet;

j) a folyóval összefüggő vízterületet alkotó, – kizárólag a hajózási hatóság engedélyével megszüntethető – kereskedelmi áruk ki- és berakodásának céljából szabad kikötőként használt, vízzel borított medencét.

A fentiek alapján látható, hogy mindaz a földterület, amelyen épület nem található teleknek minősül és megadóztatható. De például nem minősül teleknek a mezőgazdasági terület, vagyis a termőföld és sok minden más sem például erdő stb..

 

Mentes az adó alól (a törvény 19. §-a szerint):

a) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész;

b) a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek;

c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 százaléka;

d) az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50 százalékban saját előállítású termék értékesítéséből származik;

e) az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény, és a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvény szerinti vagyonjuttatással az állam által sportcélú közfeladat ellátása, közösségi sportcélú használat biztosítása érdekében, ingyenesen sportszervezet vagy országos sportági szakszövetség tulajdonába adott ingó- és ingatlanvagyon.

 

Az adómentesség feltételeinek bizonyítására az adóhatóság okiratokat kérhet be, és helyszíni szemlét folytathat le. A be nem vallott adófizetési kötelezettség illetve a jogszabályellenesen igénybe vett adómentesség esetén az elmaradt adó adóbírsággal terhelten kerül behajtásra

 

Továbbá az Önkormányzati rendelet értelmében

Mentes a telekadó alól a helyi adókról szóló törvényben meghatározottakon túl:

a) a költségvetési szervnek nem minősülő szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, valamint a nevelési-oktatási intézményhez és sport céljára szolgáló építményhez tartozó telek,

b) az építménnyel beépített belterületi telek esetében a teljes telek térmértéke, (kedvezőbb feltétel a Htv.-hez képest)

c) az építési tilalom alatt álló telek teljes térmértéke,

d) aki magánszemélyek kommunális adóját fizeti,

e) Mentes a telekadó bevallás-benyújtási kötelezettség alól az a vállalkozónak nem minősülő adóalany, akit adófizetési kötelezettség nem terhel.

 

Az adóbevallás benyújtási határideje a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 nap.

 

Az adózónak az adókötelezettséget érintő változást (pl. építmény bővítése, lebontása) annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelentenie az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 23. § (1) bekezdése értelmében. Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

 

Általános tudnivaló:

Az adókötelezettség keletkezésére, változására és megszűnésére a Htv. 20.§-ban foglaltak irányadók.

 

Az adó alanya: Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján a telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. (megállapodási nyilatkozat). Amennyiben a telket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel – és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).

épületrész az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, mely az ingatatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel.

tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának - a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók.

hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani. Többszintes épületek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik az alapterületbe.

 

A telekadó alapja a telek négyzetméterben számított alapterülete.

Az adó mértéke

a) belterületen elhelyezkedő telek esetében 18,-Ft/m2

b) a mindenkori helyi építési szabályzatban foglalt általános ipari, GIP és VT területén lévő telek esetében 5,-Ft/m2

c) külterületen elhelyezkedő telek esetében 2,-Ft/m2.

 

A benyújtott bevallás feldolgozása után az adózók határozattal értesülnek a fizetési kötelezettségről, mely határozat részletesen tartalmazza a telekadó összegét és a fizetési határidőt. Ezt követően a Hatóság újabb határozatot nem hoz, mindaddig, míg az adózó a telekre vonatkozóan változást nem jelent be.

A bevallási kötelezettség alól nem mentesít az, ha az adófizetésre kötelezett nem kap értesítést vagy bevallást. Ebben az esetben a kötelezettnek kell gondoskodni a bevallás beszerzéséről, a nyomtatvány megtalálható és letölthető a https://ohp-20.asp.lgov.hu weboldalon.

A Htv. 18.§-ában meghatározott tulajdonos a telekadót Túrkeve Városi Önkormányzat 10300002-13087080-00284902 számú telekadó számlájára fizeti meg.

A bevallás kötelező eljárási cselekmény, ezért elmulasztása mulasztási bírságot von maga után!

 

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 19. § (1) bekezdése értelmében elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3. §-a szerinti szervezet, ügyész, jegyző, egyéb közigazgatási hatóság, valamint az ügyfél jogi képviselője.

 

Az alkalmazott jogszabályok:

helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.)

az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL tv. (Art.)

a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII.

törvény

Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

 

A hatályos rendelet elérhető: https://or.njt.hu/eli/732792/r/2025/33

 

Kérjük, hogy tájékozódjanak a részletekről, további kérdéseikkel forduljanak bizalommal a hivatalhoz!

 

Köszönjük megértésüket!

 

 

 

Túrkeve, 2026. február 2.

 

Czucziné Keresztes Anita

Túrkeve Város Jegyzője

 

 

Tájékoztató építményadó bevalláshoz

Tisztelt Adózó!

 

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv) felhatalmazása alapján a Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 33/2025.(XI.28.) önkormányzati rendeletével 2026. január 1-i hatállyal építményadó és telekadó bevezetéséről döntött.

Az építményadó tárgya a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület (együttesen építmény). Alanya az, aki a naptári év első napján a tulajdonos. Itt fontos megjegyezni, hogy egy adótárgyat nem lehet két adónemmel sújtani, így magánszemélyek esetén megmarad a kommunális adó, azonban nem természetes személyeknél az építményadó kerül alkalmazásra a város illetékességi területén.

 

Mentes az adó alól: (a Htv. 13. § -ában meghatározott építmények)

a) a szükséglakás,

b) a kizárólag az önálló háziorvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség

c) Az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag radioaktív hulladék elhelyezésére, illetve kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény

d) a magyar építészetről szóló törvény szerint műemléknek minősülő ingatlan a megszerzésének évében és az azt követő három évben,

e) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény, feltéve, hogy azt az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.

 

Tájékoztatom a Tisztelt Adózókat, hogy minden ipari, mezőgazdasági épületet, illetve építményt be kell jelenteni.

Amennyiben az adott épület a jogszabály szerint adómentességet élvez, a mentességet az adóalanynak kell igazolni és feltüntetni a „B” jelű bejelentőlapon.

Felhívom a mezőgazdasági vállalkozók figyelmét, hogy az adómentességnek három feltétele van, melyeknek minden esetben együttesen kell teljesülnie:

1. Az ingatlan-nyilvántartásból ki kell tűnnie, hogy az ingatlan konkrétan mezőgazdasági célt szolgál,

2. alkalmasnak kell lennie az adott mezőgazdasági tevékenység folytatásához, valamint

3. kizárólagosan az adóalany saját állattenyésztési vagy növénytermesztési tevékenységével összefüggésben kerülhet hasznosításra.

Amennyiben a növénytermesztésre, állattartásra szolgáló építményt részlegesen vagy teljes egészében bérbeadás útján hasznosítja, úgy a tulajdonost adófizetési kötelezettség terheli.

Nem jár az adómentesség abban az esetben sem, amennyiben az állattartásra, növénytermesztésre szolgáló épületet nem hasznosítja, az üresen áll.

Az adómentesség feltételeinek bizonyítására az adóhatóság okiratokat kérhet be, és helyszíni szemlét folytathat le. A be nem vallott adófizetési kötelezettség illetve a jogszabályellenesen igénybe vett adómentesség esetén az elmaradt adó adóbírsággal terhelten kerül behajtásra

 

Továbbá az Önkormányzati rendelet értelmében

1) mentes az adó megfizetése alól a magánszemély tulajdonában álló lakás, amely után magánszemély kommunális adóját fizet, valamint az e lakáshoz tartozó melléképület, melléképületrész, és a gépjárműtároló, amennyiben a tulajdonos azt rendeltetésének megfelelően, magán célra használja.

2) nem illeti meg az adómentesség a tulajdonost (adóalanyt) a kizárólag lakás céljára szolgáló ingatlan, épület, épületrész tekintetében, amennyiben gazdasági tevékenységet folytat, illetve folytatott.

3) amennyiben egy ingatlanon lakóházként funkcionáló épület mellett gazdasági célból épített épület, vagy épületrész van, abban az esetben a lakóépület kommunális adó hatálya alá tartozik. Ezen építmények tekintetében a gazdasági céllal használt, vagy korábban ilyen célra használt épület, vagy épületrész építményadó hatálya alá esik.

 

Az adóbevallás benyújtási határideje a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 nap.

 

Az adózónak az adókötelezettséget érintő változást (pl. építmény bővítése, lebontása) annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelentenie az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 23. § (1) bekezdése értelmében. Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

 

Általános tudnivaló:

Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

 

Az adó alanya: Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. (megállapodási nyilatkozat). Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel – és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).

épületrész az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, mely az ingatatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel.

tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának - a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók.

hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani. Többszintes épületek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik az alapterületbe.

 

Az építményadó alapja: az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete:

Az építményadó éves mértéke:

a) belterületen elhelyezkedő építmény esetében 50,-Ft/m2/év

b) nem magánszemély tulajdonában lévő lakás esetén: 38 Ft/ m2/év;

c) külterületen elhelyezkedő építmény esetében 38,-Ft/m2/év

d) egyéb nem lakás céljára szolgáló épület, valamint a nem magánszemély tulajdonában lévő, illetve magánszemély tulajdonában lévő, de bérbeadás útján hasznosított nem lakás céljára szolgáló épület esetén: 18 Ft/ m2/év.

 

Amennyiben az építmény használatának célja szerint több feltételnek is megfelel, úgy a magasabb mértékkel kell az adót megtéríteni. Az egy helyrajzi számon ugyanazon tulajdonos, tulajdonában lévő több építmény esetében az azonos használati célú alapterületeket össze kell számítani

 

A benyújtott bevallás feldolgozása után az adózók határozattal értesülnek a fizetési kötelezettségről, mely határozat részletesen tartalmazza az építményadó összegét és a fizetési határidőt. Ezt követően a Hatóság újabb határozatot nem hoz, mindaddig, míg az adózó az építményre vonatkozóan változást nem jelent be.

A bevallási kötelezettség alól nem mentesít az, ha az adófizetésre kötelezett nem kap értesítést vagy bevallást. Ebben az esetben a kötelezettnek kell gondoskodni a bevallás beszerzéséről, a nyomtatvány megtalálható és letölthető a https://ohp-20.asp.lgov.hu weboldalon.

A Htv. 12.§-ában meghatározott tulajdonos az építményadót Túrkeve Városi Önkormányzat 10300002-13087080-00274903 számú építményadó számlájára fizeti meg.

A bevallás kötelező eljárási cselekmény, ezért elmulasztása mulasztási bírságot von maga után!

 

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 19. § (1) bekezdése értelmében elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3. §-a szerinti szervezet, ügyész, jegyző, egyéb közigazgatási hatóság, valamint az ügyfél jogi képviselője.

 

Az alkalmazott jogszabályok:

helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.)

az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL tv. (Art.)

a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII.

törvény

Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

 

A hatályos rendelet elérhető: https://or.njt.hu/eli/732792/r/2025/33

 

Kérjük, hogy tájékozódjanak a részletekről, további kérdéseikkel forduljanak bizalommal a hivatalhoz!

 

Köszönjük megértésüket!

 

 

 

Túrkeve, 2026. február 2.

 

Czucziné Keresztes Anita

Túrkeve Város Jegyzője