Túrkeve közigazgatási területének jelentős része a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának kezelése alá tartozik a Hortobágy-Berettyó folyó vadregényes tájai.
Itt él a túzok, Európa legnagyobb termetû röpképes madara, és hazán legnagyobb populációja maradt itt fenn. Az ugartyúk a szikes puszták ritka fészkelõje,míg a nedvesebb réteken cankók, bíbicek, godák sokaságát láthatjuk és a nedvesebb években az impozáns gólyatöcs és gulipán is megjelenik. A pompás tollazatú szalakóta a füves élõhelyek szélein húzódó fasorok odaviba rakja fészkét, míg ugyanezen élõhelyek szakkafészkeit a megritkult állományú vércsék foglalják el. Az elegyes ártéri erdõk puha- és kemény fa ligeteiben költenek színes sokasággal énekes madarak fajai, és hasonló élõhelyen alakult ki a Farkas-zugban a vegyes kisgémtelep bakcsók, kiskócsagok és szürke gémek állományaival. A nyílt vizeket a Berettyón csak úgy, mint a Malom-zug halastavain vöcskök valamint úszó és bukó récék sokasága lepi el, fõként tavaszi vonulás és õszi gyülekezés idején. A segélyebb részeken gázlómadarak: gémek, kócsagok vadásznak, míg a nádasokban a pocgém és a rejtett életmódú bölömbika tanyázik.
.jpg)
Azonban nem csak e két faj miatt bír oly nagy természeti értékkel a terület. A Hortobágy-Berettyóban 3-féle békalencse (apró-, keresztes -és púpos békalencse) él, amelyek a vízitökkel, a vízi tündérfátyollal, a békatutajjal, a vízi rucaörömmel, valamint a sulyommal együtt alkotják a folyó vízinövényeinek csodálatos világát:
A part mentén és a sekélyebb részeken sok a nádas, amely az ágas békabuzogány, sárga nőszirom és fekete nadálytő élőhelye.[28] A halastavak környéke a farkas kutyatejnek, az ártéri ligeterdők pedig a fehér nyárnak, a fűzfának, a kocsányos tölgynek és a kökénynek szolgál otthonául.
A füves puszták leggyakoribb növénye az apró lila virágú sziki sóvirág, a sziki őszirózsa, az orvosi székfű (vagyis a kamilla), a közönséges cickafark és a sokfelé őshonos réti ecsetpázsit, amely akár 1 méteresre is megnőhet. Habár kisebb mennyiségben fordul elő, de megél itt a veresnadrág csenkesz és a közönséges nyúlánk sárma is. Ez utóbbi védett növény a legnagyobb számban Pásztón található meg, ahol mintegy 3000 tő él.
A vidék állatvilága is nagyon gazdag. Habár a folyó halfaunáját a belé öntött szennyvíz erősen veszélyezteti, három halfaj: a kurta baing, a vörösszárnyú keszeg és a réti csík halrajai mondhatni zavartalanul élnek itt. Igaz, ez utóbbi állománya a folyószabályozások után valamivel megcsappant.
Jóval kisebb számban előforduló védett halfajok még a vágó csík, a halványfoltú küllő (melynek természetvédelmi értéke 10 000 Ft egyedenként) és a széles durbincs.
Az apróbb emlősök, mint például az ürge, a mezei nyúl és a mezei pocok a mező lakói. Az apróbb erdős területeken erdei egérrel, erdei cickánnyal, görénnyel és menyéttel is találkozhatunk. Éjjelente az itt élő négy denevérfaj (a törpe-, a kései-, a korai -és a szürke hosszúfülű denevér), valamint a keleti sün is előmerészkedik nappali búvóhelyéről. A túrkevei határban rengeteg őzet lehet megfigyelni. Gyakran bemerészkednek egészen a város szélén lévő kertekig és temetőkig.
Az ikonok közül válassza ki a kívánt kategóriát és kattintás után megjelenik a térképen a pontos helye az adott szolgáltatásnak. A térképen megjelenő ikonra kattintva megtalálja a szolgáltatás részletes információit.
Amennyiben felkeltettük érdeklődését és további részletes információra van szüksége valamelyik szolgáltatásukkal kapcsolatban, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi üzenetküldő segítségével és munkatársunk hamarosan felveszi Önnel a kapcsolatot.
