Túrkeve írott múltja több mint hét és fél évszázadra nyúlik vissza, írott források először 1261-ben említik Keveegyháza néven. Egy 1461-es királyi oklevélben már Túrkeve néven szerepel. A protestantizmus Magyarországon, így a Nagykunságban is gyorsan megjelenik, feltételezhető, hogy már az 1530-as években formálódni kezdett a protestáns egyház Túrkevén, bár ezt írásos bizonyíték csak 1586-tól, Czeglédi Nyírő János lelkipásztorságától kezdve támasztja alá. Anyakönyveinkben 1743-ig tudunk visszatekinteni hitvalló őseinkre.

A túrkevei református templom a város egyik legrégebbi épülete. A korábban már meglévő alapokra Kaszap Nagy István lelkészi szolgálata alatt, Csermák Vencel debreceni építőmester vezetésével épült a templom, 1755. december 7-én szentelték fel. A gyülekezet gyarapodása magával hozta az 1845-47 közötti bővítést, így az 52 méter hosszú, 16 méter széles templom a 19. század közepén már 1800 ülőhellyel rendelkezett. A gyönyörű díszítésű barokk stílusban épült torony negyvenkét méter magasba nyúlik, és tizennyolc méter magas kerengőjéről még a szomszédos városokat is láthatjuk. A templom keleti bejáratát klasszicista stílusú oszlopok emelik ki.

Itt épült az egyházmegye első orgonája Komornyik Benedek munkájaként közadakozásból 1835-ben. 1908-ban Cs. Tóth Ferencé és Debreczeni Imréné állíttatta a ma is használatban lévő 930 sípos, 17 regiszteres Angster orgonát, amelyet 2014-ben teljesen restauráltattunk.

1859-ben a már meglévő három harang helyére Hajdú Imre Bochumban készíttetett három acélharangot, ezek augusztus 20-án szólaltak meg először felszentelésük után. A toronyóra 1860-tól mutatja az időt, de harangok kondításával jelzi is. Ma már nem kell naponta a súlyos koloncokat felhúzni az óra működtetéséhez, elektromos szerkezet irányítja, és műholdas beállítás teszi pontossá. 

2021. szeptemberében a református templom felújításának legfontosabb momentumaként ugyanis helyére került az új toronysüveg. Az új építmény faszerkezetét a város jeles ácsmestere, az ötszörös nívódíjas Kovács Sándor készítette, a fedése a szolnoki Holovecz László keze munkáját dicséri, az új vörösréz díszeket pedig a gárdonyi illetőségű Németh Zoltán készítette.