Filmrendező és producer, Korda Sándor és Korda Vince testvére. Testvérével, Sándorral dolgoztak együtt Magyarországon és az Egyesült Királyságban. 1937-ben az Elephant Boy című filmért Robert Flahertyvel együtt kapták meg a Velencei Film Fesztivál Legjobb Rendezőnek járó díját.
Pusztatúrpásztó (Túrkeve), Jász-Nagykun-Szolnok megye, 1895. június 3. – Hollywood, Kalifornia, USA, 1961. október 23.)
filmrendező és producer, Korda Sándor és Korda Vince testvére.
Korda Zoltán, filmrendező, producer Kellner Zoltán néven, 1895. június 3-án született Túrkeve határában Pusztatúrpásztón. Apja, Kellner Henrik a Salgó-földbirtok intézője, édesanyja, Weisz Ernesztina. A családfő vakbélgyulladás következtében bekövetkezett halálakor Zoltán kilencéves volt. Bátyjával és anyjukkal Kecskemétre költöztek nagyapjukhoz. Az új otthont elsőként Sándor bátyja hagyta el, aki Budapestre utazott hogy újságírással foglalkozzon, és legidősebb fiúként családját anyagilag támogassa. Mivel középiskolás tanulóként nem publikálhatott volna, saját neve helyett a katolikus liturgia szövegét idéző Sursum Corda – “Emeljük fel a szívünket” – álnéven jegyezte írásait. A latinos írásmódot elvetve a fivérek később Korda néven váltak világhírűvé a filmiparban.
Korda Zoltán iskoláit Kecskeméten, majd Budapesten végezte, az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített. Miután Sándor bátyja a filmgyártással kezdett foglalkozni, majd 1917-ben megvásárolta a Corvin filmgyárat, így Zoltán érdeklődése is a mozi felé fordult. Neve először 1918-ban Pásztory M. Miklós – a Corvin filmgyár igazgató-rendezője – társrendezőjeként szerepelt a „Károly-bakák” című alkotásban. Első önálló filmjét „A csodagyerek” címen 1920-ban forgatta, ezt követően bátyjához hasonlóan ő is külföldre távozott.
Előbb Bécsben telepedett le, ahol operatőrként és forgatókönyvíróként alkalmazták, majd Berlinbe költözött, az UFA filmvállalat rendezőjeként dolgozott. A harmincas évek elején Angliában telepedett le, ahol testvére ekkor teremtette meg az angol filmipart a London melletti Denhamben. A London Filmnél együtt dolgozott a három Korda-testvér. A legifjabb, Vince festőként, díszlet- és jelmeztervezőként lett ismert. Állandó munkatársuknak számított Rózsa Miklós zeneszerző, valamint Bíró Lajos forgatókönyvíró.
A harmincas években Korda Zoltán Angliában több nagy sikerű kalandos-egzotikus filmet forgatott, köztük az angol gyarmatokért folyó harcokról szóló „Sanders, a folyam ura” (Bosambo), és „A gyávaság tollai” című alkotásokat. Előbbi Edgar Wallace Afrika-történeteit elmesélő könyve alapján készült, amely a Tarzan-könyvek mellett a harmincas évek legismertebb kalandregény sorozata volt.
Szívesen ültetett filmre meséket is. Elsőként 1937-ben Indiában forgatta Rudyard Kipling művének feldolgozását „Elefántfiú” címmel Robert Flaherty ír–amerikai dokumentumfilm-rendezővel. A mű „A dzsungel könyve” egyik elbeszéléséből, a „Kis Tumáj és az elefántok táncából” készült. A műfaj egyik klasszikusává vált. A Velencei Filmfesztiválon rendezői díjat kapott. 1940-ben Korda Zoltán és Sándor volt a producere az Ezeregyéjszaka varázslatos arab világát bemutató, nagy sikerű filmnek: „A bagdadi tolvaj”-nak. A három Oscar-díjat begyűjtő alkotás az akkor forradalminak számító trükkfelvételeivel és nagyszabású díszleteivel az addig készült legnagyobb költségvetésű filmnek számított. Még ebben az évben Korda Zoltán a tengerentúlra költözött, és 1949-ig Hollywoodban dolgozott. Itt készítette el 1942-ben „A dzsungel könyvét”. A filmet négy kategóriában jelölték Oscar díjra. A következő évben más műfajban is kipróbálta magát: „Szahara” címmel készített háborús filmet Humphrey Bogart főszereplésével. A mű három Oscar jelölést kapott. Hasonló háborús témát dolgozott föl az „Ellentámadás” című alkotása is 1945-ben. Korda Zoltán 1950-ben visszatért Európába, Angliában forgatta a „Kiáltsd, ez kedves vidéket”, amely megkapta a Brit Akadémia legjobb filmnek járó díját. Az apartheid problémáját középpontba állító alkotás főszereplője a fiatal Sidney Poitier volt. Utolsó filmje a „Vihar a Nílus felett” című angol film volt, melyet Terence Younggal közösen rendezett 1955-ben. Ennek ő volt a producere is. Pályafutása végén ismét Amerikába költözött, de az aktív filmkészítői munkától eltávolodott. 1961. október 13-án Beverly Hills-ben halt meg.
Korda Zoltán filmjei
Magyarország
Károly-bakák (Pásztory M. Miklóssal), 1918.
A csodagyerek, 1920.
Berlin
A tizenegy ördög, 1926.
Hollywood
Asszony mindenhol, 1930.
London
Készpénz, 1932.
Sanders a folyam ura, 1935.
Bosambo, 1935.
Ne feledkezz meg rólam, 1935.
Elefántboy, 1935-37.
Négy toll, 1938.
A dob, 1938.
Hollywood
A dzsungel könyve, 1942.
Szahara, 1943.
Ellentámadás, 1945.
A Macomber-ügy, 1947.
London
A Gioconda-mosoly, 1948.
Kiáltsd, ez kedves vidék!, 1952.
Vihar a Nílus felett, 1955
Forrás:https://www.fintamuzeum.hu/
Az ikonok közül válassza ki a kívánt kategóriát és kattintás után megjelenik a térképen a pontos helye az adott szolgáltatásnak. A térképen megjelenő ikonra kattintva megtalálja a szolgáltatás részletes információit.
Amennyiben felkeltettük érdeklődését és további részletes információra van szüksége valamelyik szolgáltatásukkal kapcsolatban, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi üzenetküldő segítségével és munkatársunk hamarosan felveszi Önnel a kapcsolatot.
