Korda Vince   (Vincent Korda)

Született Kellner Vilmos Vince

1897. július 22. Túrkeve,  Elhunyt: 1979. január 4. (81 évesen) London

Állampolgársága: osztrák–magyar brit

Nemzetisége magyar

Házastársa Leila Hyde 

Korda Vince testvérei közül legfiatalabbként 1897. június 22-én született Pusztatúrpásztón. Édesapja halála után Kiskunmajsai nagybátyjához költözött. A Piarista Gimnáziumban folytatta tanulmányait, de nem fejezte be, hanem bátyja segítségével Móricz Zsigmond apjánál dolgozott, aki építési vállalkozó volt. Munka után esténként az Oroszlán utcai Iparrajziskolába járt. Az Operaház díszletfestő osztályára szerződött, ahol a művészeti munkát Kéméndy Jenő, a Müncheni Akadémián tanult festő irányította. Később az Iparművészeti Iskolába járt, ahol megismerkedett Elek Artúrral.

1916-ban beiratkozott a Képző- és Iparművészeti Főiskolára, ahol mesterei voltak Rippl-Rónai József, Iványi-Grünwald Béla, Fényes Adolf, Kernstok Károly. Nyaranta a Kecskeméti Művésztelepen alkotó mesterek mellett képezte magát. A háború után harmadévesként folytatta tovább főiskolai tanulmányait, majd 1920-ban ő is Bécsbe ment a család után. A filmstúdióban segített fivéreinek, esténként pedig a Kunstgewerbeschule képzésén tanult tovább. 1921 őszén édesanyjuk halálával átmenetileg szétesett a család. Vince Pestre utazott, felkereste régi mestereit, barátait. Innen Nagybányára ment, ahol két évet töltött. Ezalatt rendszeresen utazott Sándor bátyjához Bécsbe, majd Berlinbe. Termékeny korszaka volt ez a grafikus Korda Vincének. Ez időtájt dolgozott tussal és akvarellel is. Kiállításokon szerepelt 1924-ben a Művészházban, 1925-ben arcképeivel a KÉVE tárlatán.

Bátyja tanácsára 1925-ben Párizsba ment és a következő hat évben ott is maradt kisebb-nagyobb megszakításokkal. A kint élő magyar művészvilággal élénk volt a kapcsolata. Itt készítette el József Attila híressé vált portréját is.

1931 novemberében Sándor hívására Londonba utazott, ahol a London Film díszlettervezője lett. Kezdetben Alfred Jung asszisztense volt, később azonban önállósította magát. Alapvetően a látványtervezés területén alkotott, de a „Kihívás” című film forgatásán a rendezésben is részt vett. 1939-ben már ő a filmgyár művészeti igazgatója, miután többször bizonyította megjelenítő fantáziájának erejét és vizuális ötleteinek eredetiségét. Kiemelkedő technikai tudása és munkájával szembeni igényessége erősítette alkalmasságát a vezetésre. 26 film díszleteit és kosztümjeit tervezte meg. Köztük a „Bagdadi tolvajét”, ami 1940-ben Oscar-díjat hozott számára. A következő évben a „Lady Hamilton”, majd egy évre rá a „Dzsungel Könyve” című filmekért jelölték. Az utolsó Oscar jelölést a „Leghosszabb nap” hozta számára 1962-ben.

Fia Michael Korda 1980-ban megírta a Korda testvérek regényes életét „A szerencse fiai” címmel. A kötetben – ahogyan az életben is – Vince különc személyisége számos anekdota forrása lett. Hanyag öltözete szinte a védjegyévé vált. Rendszerint dicsérte a filmeken vele dolgozó névtelen munkásokat, „az igazi munkát végző fiúkat”, amivel esetenként a producerek és stúdióvezetők haragját is kiváltotta, mivel az ő tevékenységüket könnyebben végezhetőnek találta. 1979. január 4-én halt meg. Jelentős művészeti értéket és elismert teljesítményt hagyott hátra. Testvéreihez képest kevésbé volt ambiciózus, de ennek ellenére ő futotta be a leghosszabb karriert.

Korda Vince díszlet- és kosztümterveivel megvalósult filmek

A Maxim hölgyei, 1933.

VIII. Henrik magánélete, 1933.

Nagy Katalin, 1934.

Don Juan magánélete, 1934.

A vörös Pimpernel, 1934.

Sanders a folyam ura, 1935.

Bosambo, 1935.

Eladó kísértet, 1936

Rembrandt, 1936

Csodatévő ember, 1936

Mi lesz holnap?, 1936

Négy toll, 1938

Az oroszlánnak szárnya van, 1939

A nagy kaland, 1939

A bagdadi tolvaj, 1940

Lady Hamilton, 1941

Lenni, vagy nem lenni, 1942

A dzsungel könyve, 1942

Tökéletes idegenek, 1945

Eszményi férj, 1947

A ledőlt bálvány, 1948

Tűz Afrika felett, 1954

A mélykék tenger, 1955

A leghosszabb nap, 1962

Díjai

Oscar-díj a legjobb díszlettervezőnek (1941) A bagdadi tolvaj