2024. június 15. szombat

Gaál Erzsi

Vissza

Magyar színművész, rendező.  1985-től a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja, 1989-tól a színház rendezője volt. 1992-től a József Attila Színház rendezője volt. Férje Zsótér Sándor rendező.

Gaál Erzsi

Gaál Erzsi (Túrkeve, 1951. szeptember 29. – Budapest, 1998. június 11.) magyar színművész, rendező.

1951-ben született Túrkevén. Gyermek éveit anyjával és két nővérével a ma is álló Széchenyi utcai házban töltötte. Érdeklődése hamar a színművészet felé fordult, de jelentkezését elutasította a színiiskola. Mivel mindenképpen színészettel akart foglalkozni, ezt követően a pinceszínházban kezdte meg pályafutását Fodor Tamás irányítása alatt. Amikor 1970-ben meghívták, hogy szervezze meg az Orfeo színi csoportját, Gaál Erzsi is vele tartott. Ez még az avantgard színházakhoz képest is alternatív irányvonalat képviselt. A kezdetben politikai szándékkal átitatott előadások a rendőrség figyelmét is felkeltették. Botrányokat követően a társadalmi és emberi változások igénye került előtérbe a politikum helyett. 1980-tól a csoport Gaál Erzsivel Stúdió K néven működött tovább, de semmivel sem engedékenyebb stílusban. A művészcsoport tagjai olyan közösséget alkottak, melynek tagjai együtt éltek és együtt is dolgoztak. A csoportot Fodor Tamás fogta össze és irányította. Mindenki egyéniségének megfelelően alkotott, ami a közös alkotás erejének növelésén túl az erős személyiségek kiemelkedését is lehetővé tette. Gaál Erzsi ennek köszönhetően egyre inkább a közönség figyelmének a középpontjába került. A Stúdió K legnagyobb sikerében a „Woyzeck”-ben Marie szerepét alakította. Ebben az előadásban Gaál Erzsi is olyan teljességgel bonthatta ki személyességét, mint korábban egyetlen más alkalommal sem. Minden a közönség között történt, lehetővé téve, hogy a néző ne színházi látványként élje át az előadást, hanem annak részese legyen. A teret a szünetekben sem lehetett elhagyni. A darabról a Magyar Televízió filmet is készített, amely 1981-ben adásba is került.

A Stúdió K-ban kibontakozó és erősödő egyéniségek is feszíteni kezdték az összetartozást. Következő előadásuk, a „Balkon” a hagyományosabb játékmód felé közelített. A változás azonban később következett be, ami elsősorban Gaál Erzsi szereplésének köszönhető. Csehov „A hatos számú kórtermében” a háttérből teremtette meg a darab alaphangulatát. A földön ült, rongyokba burkolva, és köveket rakosgatott maga köré. Egész idő alatt hol átrendezte, hol összeseperte őket. A „Patyolatban” viszont egy tisztítóvállalat átvevőhelyének félóráját játszotta el. Annyi idő alatt és olyan módon, ahogyan az ilyen események a valóságban lezajlanak, ahogyan azok a Patyolat bármelyik fiókjában meg is történhettek volna. Ebben a darabban, az előzővel ellentétben, minden az ő személye körül forgott.

1980-tól a Gödöllői Amatőrszínész Stúdióban dolgozott, amelyet ő hozott létre. Itt rendezte meg a „Buster Keaton sétája”, a „Felütés” és a „Tájkép” című előadásokat. Társaival Svájcban, majd Monacóban és Kanadában megdöbbentette a szakembereket a színészi fogalmazás valódi újdonságaival. A tengerentúlon is tanított. 1985-től előbb színészként, majd 1989-től rendezőként a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban folytatta pályáját. Főállású színházi emberként ez teremtett lehetőséget számára ahhoz, hogy a későbbiekben vándor-rendezőként vagy szerződtetett tagként, sőt színházvezetőként is kipróbálhatta magát. Sajátos, az amatőr színjátszásban gyökerező rendezési elképzelései sikert és botrányt egyaránt szereztek számára. A leírt szöveget szabadon kezelhetőnek tekintette, amelyet a próbák során a színészek aktív közreműködésével véglegesítettek. Büchner „Danton halála” című művét – mely élete legteljesebb munkája – félig amatőrökkel csinálta meg a színház díszletraktárában. „Az eredeti képzelet, a gyújtogató tehetség, a közhelyektől irtózó lendület és az új képeket, színházi alakzatokat teremtő lángoló szaktudás remekét alkotta meg. A német klasszikusból kortársi lázas válaszokat teremtett.” – írták a kritikusok az előadásról. Szintén Nyíregyházán rendezte meg Nádas Péter „Temetés”, Arden „Gyöngyélet” és Gombrowicz „Esküvő” című darabját. Ez utóbbit már botrány övezte.

Rendezőként ismeretlen szerzőkkel, szokatlan művekkel szeretett foglalkozni. Olyan darabokkal, ahol alapanyagként kezelhető a szöveg. Az általa teremtett színháznak sem a naturalizmushoz, sem a realizmushoz, sem az ezeket abszurditásig feszítő vagy ellenük lázadó színházi irányzatokhoz nem volt köze. Rendezései többnyire nem valamely emberről szóltak, hanem az emberről. Gyakran épített az arctalan tömeg és a belőlük kiváló szereplők kontrasztjára. Közös volt a legtöbb Gaál Erzsi-szereplőben, hogy kétellyel hallgatták még a saját szavaikat is. Nem hittek a beszédben. Többet árultak el magukról a gesztusaikkal, a mozdulataikkal és a hallgatásukkal.

1992-től a József Attila Színház szerződtette. Ebben az időszakban egyre inkább a hagyományos színház felé fordult, ugyanakkor mindvégig tartotta magát ahhoz az irányzathoz, amit pályája elejétől képviselt. Leginkább amatőrökkel tudott dolgozni, de hivatásos színészekkel is szót értett. A három vezető színésznő boldog odaadással követte őt Csehov megreformálásában. A színészileg lemondást kívánó, előnytelen helyzetekben is lelkesen engedelmeskedtek neki.

1994–95-ben Spíró György igazgatása és Zsótér Sándor művészeti vezetése mellett Szolnokon rendezett. Utóbbi, élete végéig tíz éven át volt társa. A Gaál Erzsihez hasonlóan öntörvényű rendezőt felesége korai halála nagyon megviselte. Az átélt fájdalom a produkcióiban is megjelent.

Gaál Erzsit ma már a kilencvenes évek úttörő jelentőségű rendezőjeként tartják számon. 1997 januárjától haláláig a Nemzeti Színház tagja volt. Közben dolgozott Debrecenben és Szegeden is. Színházi tevékenysége mellett számos díjnyertes magyar filmben is játszott, a magyar filmművészet jelentős színészeivel, élete utolsó két évtizedében.

1998. június 10-én hunyt el. Túrkevei gyökereiről az egyik késői vele készült interjúban így vallott: „A szenvedés és a kétségbeesés érzése a mai negyvenesek korosztályának kollektív élménye kell legyen, és azt gondolom, az is. Az én esetemben ez azzal van megtetézve, hogy nagyon mélyről jöttem, hogy parasztgyerek vagyok. Elég ritka dolog, hogy egy ennyire alulról jött, ráadásul „csak egy érettségivel rendelkező” outsider bejusson ebbe a nagyon zárt világba, a profi színház közegébe. A többség valószínűleg okosabban tudott élni, mint én, hamarabb el tudta fogadni ennek a nagyon hazug világnak a törvényes rendjét. Én nagyon erős erkölcsi érzéket hoztam magammal, egy meglehetősen tisztességes és egyértelmű élet normáit, ahol a becsületnek, a másikra való odafigyelésnek hihetetlenül erős parancsai működnek.”

Színpadi rendezései

1984 - Etűdsorozat gesztusokra

Felütés (Gödöllői Stúdió)

1987 - Tájkép (Gödöllői Stúdió)

1989 - Nádas: Temetés (Nyíregyháza)

1990 - Büchner: Danton (Nyíregyháza)

Gombrowicz: Esküvő (Nyíregyháza

1991 - Arden: Gyöngyélet (Nyíregyháza)

Déry: Óriáscsecsemő (Debrecen)

1992 - Szomory: Hermelin (Debrecen)

Gorkij: Éjjeli menedékhely (József Attila Színház)

1993 - Brecht: A városok sűrűjében (József Attila Színház)

Euripidész: Oresztész (Egyetemi Színpad)

1994 - Pilinszky: Gyerekek és katonák (József Attila Színház)

Schiller: Don Carlos (Szolnok)

1995 - A három nővér, kékben (József Attila Színház)

Maugham: Imádok férjhez menni! (Szolnok)

Schwab: Népirtás (József Attila Színház)

1996 - Garcia Lorca: Bernarda Alba háza (Szeged)

Spiró: Ahogy tesszük (Várszínház)

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz (Várszínház)

Euripidész: Médeia (Várszínház)

Ibsen: Hedda Gabler (József Attila Színház)

1997 - Miller: Pillantás a hídról (József Attila Színház)

Csehov: Apátlanul (Várszínház)

Film szerepei:

1979 - Fogjuk meg és vigyétek, Rendezte: Oláh Gábor, Gaál Erzsébet: n.a.

Térmetszés, Rendezte: Fábry Péter, Gaál Erzsébet: Béla felesége

1980 - Majd holnap, Rendezte: Elek Judit, Gaál Erzsébet: Emmi

Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társainak ügyében

Rendezte: Elek Judit, Gaál Erzsébet: Nádor

1981 - Voyzeck, Rendezte: Fodor Tamás-Gothár Péter, Gaál Erzsébet: Marie

1982 - Nápolyi Mulatságok, Rendezte: Maár Gyula, Gaál Erzsébet: n.a.

Kabala, Rendezte: Rózsa János, Gaál Erzsébet: Zsófi

1983 - Visszaesők, Rendezte: Kézdi-Kovács Zsolt, Gaál Erzsébet: Anna

1984 - Boszorkányszombat, Rendezte: Rózsa János, Gaál Erzsébet: Öreg boszorkány

1985 - A hattyú halála, Rendezte: Szántó Erika, Gaál Erzsébet: n.a.

1986 - Embriók, Rendezte: Zolnay Pál, Gaál Erzsébet: Teréz/főszerep

1988 - Hanussen, Rendezte: Szabó István, Gaál Erzsébet: n.a.

1989 - Tutajosok, Rendezte: Elek Judit, Gaál Erzsébet: n.a.

Ismeretlen ismerős, Rendezte: Rózsa János, Gaál Erzsébet: n.a.

1990 - A küszöbön, Rendezte: Mihályfi Imre, Gaál Erzsébet: Gitta

1991 - Édes Emma, drága Böbe, Rendezte: Szabó István, Gaál Erzsébet: Raktárosnő

1994 - Sátántangó, Rendezte: Tarr Béla, Gaál Erzsébet: Halicsné

1995 - Ébredés, Rendezte: Elek Judit, Gaál Erzsébet: Igazgatónő

Forrás: https://www.fintamuzeum.hu/

 

Polgármesteri beszámolók

Polgármesteri beszámolók
A kurta kocsma esete az Agrárkamarával, avagy egy döntés megszületésének az útja
A kurta kocsma esete az Agrárkamarával, avagy egy döntés megszületésének az útja
2024. június 13.
(Semmi fontos, csak egy történet a döntéshozásról, annak, akit érdekel) Az Agrárkamara nem...
Na, akkor ezzel megvagyunk.
Polgármesteri beszámolók
2024. június 09.
„Itt járt SRB“
Polgármesteri beszámolók
2024. június 08.
Bíboros bársonyfénybe vonja a Kinizsi utat a lemenő Nap
Polgármesteri beszámolók
2024. június 07.
Polgármesteri beszámolók
Túrkevei választások eredményei a számok tükrében
Túrkevei választások eredményei a számok tükrében
2024. június 12.
A végeleges eredmény óta „rádiócsendben“ voltam, szerencsére egy olyan helyén az...
Megemlékeztünk a Nemzeti Összetartozás Napjáról
Polgármesteri beszámolók
2024. június 05.
Egy fogadás margójára
Polgármesteri beszámolók
2024. június 01.
Megindult a mozi átfogó felújítása
Polgármesteri beszámolók
2024. május 22.

Városunk szolgáltatásai

Az ikonok közül válassza ki a kívánt kategóriát és kattintás után megjelenik a térképen a pontos helye az adott szolgáltatásnak. A térképen megjelenő ikonra kattintva megtalálja a szolgáltatás részletes információit.

Kapcsolat

Amennyiben felkeltettük érdeklődését és további részletes információra van szüksége valamelyik szolgáltatásukkal kapcsolatban, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi üzenetküldő segítségével és munkatársunk hamarosan felveszi Önnel a kapcsolatot.

Túrkeve Városi Önkormányzat elérhetőségei:

Üzenet

Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat.