Balogh János: Túrkevétől Óceániáig. Budapest, 2004.

Az utókorra örökítette elmúlt századunk egyik legnagyobb magyar tudósa, a túrkevei kötődésű Balogh János professzor, akadémikus azt az izgalmas korrajzot, amelyet kíváncsi tanítványok, barátok, olvasók kedvéért elmesélt. Az életrajzi vallomás három évszázadot érint, ebből a tizenkilencediket és a huszonegyediket csak éppen, de a huszadik viszontagságait olyan jellemző részletekkel tárja elénk, hogy akár történelmi áttekintésként is olvashatjuk. Az ember, a tudós, az újságíró számot ad benne az általa leglényegesebbnek tartott mozzanatokról, amelyeket szenvedve végigküzdött.

Csajbók Ferencné (szerk.): Szülőföldem Túrkeve. Túrkeve, 2001.

„E könyv a túrkevei iskolákban folyó nevelő-oktatómunkát segítő segédkönyv, felépítése ezért az iskolai napló-, bizonyítványbeli tantárgyi sorrendet követi.” - írja a szerkesztő.

A Túrkeve tankönyvként szolgáló kötet tárgyalja a város történelmét, de helyet kap benne az irodalom, a képzőművészet, a néprajz, az ipar, a mezőgazdaság, a sport, az ismereteket az egyes iskolai tantárgyakhoz rendelve.

Debreceni Lászlóné: Értéket hordoznak az idők. Szemelvények Csontos Lajos, Kelemen Pálné Nagy Klára, Debreczeni András és Koós József életéből. Túrkeve, 2010.

A négy visszaemlékezést tartalmazó kötet közlői a tanyázás színes elbeszélő stílusában vallanak életükről, Túrkevéről. A helytörténeti kutatás számára értékes, hiánypótló munka.

Debreceni Lászlóné: Hűség és buzgóság. Szemelvények Szabó Károlyné, Sass Kálmánné, Ábrahám Béláné és Soós János életéből. Túrkeve, 2012.

A kötet a szerző Értéket hordoznak az idők című könyvének folytatása. „Ebben a könyvben eredeti kutatómunka és eredeti források alapján elsősorban, de nem kizárólag női szemszögből igyekeztem a két világháború, illetve az 1945-öt követő időszak helyi epizódjait bemutatni. A négy adatközlő szándékaim szerint a helyi társadalom más-más rétegének képviselője, ismerője. Archaizáló, nyelvi-stilisztikai és tartalmi szempontból sok értékes elemet tartalmazó elbeszéléseikben a személyes történelem kerete Túrkeve.” - írja zárszavában a szerző.

Egri Márta: A Finta testvérek élete és művészete. Túrkeve, 2013.

„Segít a nagyközönség elé tárni múzeumunk névadóinak életútját és alkotói tevékenységét. Egyszerre tudományos igényű és olvasmányos mű, ami a Finta testvérek legszebb alkotásainak katalógusaként is funkcionál. Ugyanakkor bemutatja a múzeum történetét és tükrözi azt az átfogó digitalizálási folyamatot, melynek folyamán annak gyűjteményei feldolgozásra kerültek.” - írja a kötet szerkesztője, Kapás János Zsolt.

Finta Sándor: A kisbojtár. Igaz történet a Mocskosról. Túrkeve, 2016.

A regény szerzője az elsősorban képzőművészként ismert Finta Sándor 1881-ben született Túrkevén. Őstehetségként, tanítómester nélkül, önerőből lett szobrászművész. 1920-ban vándorolt ki Amerikába, ahol elismert alkotóvá vált. 1932-ben, angol nyelven publikálta ifjúsági regényét, amelyet maga illusztrált. Sándor az iskolából kicsapott fiú és Mocskos, az egykori versenyló kapcsolatán keresztül mutatta be a puszta világát. Itt találkozott az őt inspiráló Herman Ottóval, és ekkor kapta azt a piros bugylibicskát, mellyel élete végéig valamennyi faszobrán az utolsó vágást ejtette.

Kapás János Zsolt (szerk.): Emlékkönyv 7. A túrkevei Finta Múzeum fennállásának 70. évfordulójára. Túrkeve, 2021.

A kötet a Túrkevei emlékkönyv sorozat 7. kötete, amely 1961-től 10 évente megjelenik a múzeum gondozásában. „Ez az emlékkönyv nem csupán a múzeum évkönyve. Tartalmazza az intézmény történetét és eredményeit az elmúlt évtizedből, ugyanakkor Túrkevéhez köthető tanulmányokat is megjelentet.” - írja a kötet szerkesztője.

Kapás János Zsolt (szerk.): A Finta testvérek élete és művészete képekben. Túrkeve, 2017.

„Az Ön kezében tartott kötet önállóan is megállja a helyét. Nem csupán „A Finta testvérek élete és művészete” folytatása, ezért két rövidebb írást is tartalmaz a szobrásztestvérek életéről. Ai első a Finta Múzeum kiállítási katalógusának szövege 1977-ből, a második egy újságcikk, amely Sámuel életútját ismerteti. A legfiatalabb testvér – Sámuel – hagyatéka csak 1990-ben került a gyűjteménybe, megvalósítva a testvérek eredeti felajánlását, mely szerint alkotásaik Túrkevén legyenek megőrizve és kiállítva. Így „dr. Egri Mária: Finta testvérek élete és művészete” című eredeti kötetében még csak érintőlegesen szerepel.” - írja a kötet szerkesztője.

Kovács István (szerk.): Füleki Gábor – a kevi táj festője. Túrkeve, 2019.

Füleki Gábor művészetét átfogóan bemutató művészeti album.

Örsi Julianna: Parasztvilág. A vidéki társadalom kapcsolatrendszere. Túrkeve, 2015.

Ebben a társadalomnéprajzi munkában a szerző összefoglalja amit a 18. századtól a jelenkorig terjedően a parasztvilág jelent. Meghatározóan nagykunsági, karcagi és túrkevei történeti és néprajzi kutatás eredménye a kötet.

Örsi Julianna (szerk.): Túrkeve földje és népe I-III. Túrkeve, 1992-2000.

A város történetét bemutató monográfia régészeti, történelmi, földrajzi, néprajzi tanulmányokat tartalmaz. Ezekből megismerjük a városfejlődés egyes szakaszait, az itt élő emberek múltját, szokásait, szellemi és tárgyi emlékeit.

A három kötet másfél évtizedes kutatói munka eredménye, melyben közös kutatócsoportban dolgoztak egyetemi tanárok, tudományos kutatók, muzeológusok és helyi önkéntes gyűjtők.

Sallai Károlyné (szerk.): Értünk szenvedtek, nem feledhetjük őket! Vallomások, visszaemlékezések az ötvenes évekből és a forradalom idejéből. Túrkeve, 2016.

„Most, amikor már alig élnek közöttünk olyanok, akik személyes élményekként elmondhatják családjuk szörnyű megpróbáltatásait, különösen becsesek, értékesek ezek a vallomások. Mi egy különös, színes csokrot szedtünk össze ezekből a visszaemlékezésekből, a második világháború lezárásától a forradalomig vezetve a múlt fonalát azzal a nem titkolt szándékkal, hogy továbbadjuk az utánunk jövőknek.” - írja bevezető gondolatai közt a kötet szerkesztője.

Sallai Károlyné: Az igazak emlékezete áldott. Túrkeve, 2021.

„A t. Olvasó kezében tartott könyv pozitív példái emberpróbáló időkbe vezetnek vissza, amikor nem volt egyszerű tisztességesnek, becsületesnek, hívő embernek maradni. Világháború, hadifogság, elveszített szabadságharc sokak életét megpróbálta. Ezek a szereplők kivétel nélkül alázatos, szerethető lelkületű emberek voltak. Nem volt bennük harag vagy gyűlölet, sem bosszúvágy Istenben bízva hordozták el a megpróbáltatásokat. Az egészségügyben és a szociális intézményekben is talált példamutató életű embereket a szerző. Ebben a könyvben különböző időben, különböző körülmények között végbemenő történetek vannak megörökítve, de megegyeznek abban, hogy örök emberi értékekre vezetnek el bennünket.” - írja a könyvhöz írt ajánlásban Szabó József református lelkész.

A kötet gazdagítja azon munkák sorát, amelyek Túrkeve lakosainak személyes történeteit mutatják be.

Sallai R. Benedek: Kirándulások Túrkeve környékén. Túrkeve, 1999.

A kötet a túrkevei tájon való barangoláshoz ad hasznos információkat.

Szabó Zoltán: 25 év a városért, Túrkevéért. „Villanások” a negyedszázad történeteiből. Túrkeve, 2016.

A Túrkevéért Alapítvány 25 éves fennállása alkalmából jelent meg a kötet és azoknak a céloknak a megvalósulásáról ad számot, amelyeket az alapításkor tűztek ki: a testvérvárosi kapcsolat ápolása Nagyszalontával, az alapfokú zeneoktatás megszervezése városunkban, a közterületek hasznosítása, rendezése.

A fotókkal gazdagon illusztrált kötetben az alapítvány munkájában részt vevők üdvözlő szavait és visszaemlékezéseit olvashatjuk.

Szíjártóné Kun Zsuzsa: A Petőfi Sándor Általános Iskola jubileumi évkönyve 1860-2000. Túrkeve, 2000.

A kötet bemutatja az iskola történetét és jelenlegi működését. Olvashatunk igazgatókról, tanárokról, a diákéletről. Tartalmazza az intézmény dolgozóinak névsorát, valamint a statisztikai adatokat 1960 és 2000 között.

Takács Mihály: Az én hatosom. Túrkeve, 2021.

Takács Mihály népművelő, költő posztumusz kötete, amelyet a Túrkevéért Alapítvány adott ki.

Talpalló Piroska: Túrkevei képes ki kicsoda 1-2. Túrkeve, 2007-2010.

Az adattárban azok a személyek szerepelnek, akik Túrkevén élnek, vagy Túrkevén éltek, ők vagy őseik származtak el innen. A kötetekben fellelhetők országos, vagy világhírű karriert befutott emberek, de azok is, akik szűkebb pátriánkban bizonyultak figyelemre méltónak.

Talpalló Piroska: Túrkeve kislexikona. Túrkeve, 1996.

A kislexikon a híres embereken kívül bemutatja a fontosabb történelmi eseményeket, a város intézményeit is. Számba veszi a város történelmével és hagyományaival kapcsolatos fogalmakat, kifejezéseket.

Tóth Albert (szerk.): Kunhalmok „Ti vagytok a mi katedrálisaink. Kisújszállás, 1999.

A kunhalmok eredetét, rendeltetését és legfontosabb típusait veszi számba ez az ismeretterjesztő könyv. Tapasztalva vészes pusztulásukat, felhívja a figyelmet védelmükre. Célja annak felismertetése, hogy a kunhalmok pótolhatatlan értékei hazánknak.

A túrkevei képzőművészet 30 éve. Túrkeve, 2001.

A kiállítási katalógus 23 helyi művész alkotásait tartalmazza.

A túrkevei népi díszítőművészeti szakkör. Túrkeve, 2000.

A szakkör fennállásának 25. évfordulójára megjelent kiadvány a kunhímzést mutatja be gazdag képanyaggal a szakkör működéséről és eredeti motívumokról.